Elsőként azt kell megszoknunk, hogy a „karó” a legjobb, azaz a magyar 5-ösnek az osztrák 1-es felel meg.
Az osztályzatok elnevezése:
1 – Sehr gut (Nagyon jó)
2 – Gut (Jó)
3 – Befriedigend (Kielégítő)
4 – Genügend (Elégséges)
5 – Nicht genügend (Elégtelen)
1-4. osztályban Volksschule-ba jár a gyermek, itt a legtöbb helyen az első két évben még nincs osztályzás, hanem elbeszélgetnek a szülőkkel és szóban elmondják, hogy mit tapasztaltak, hogyan halad a gyermek a tanulásban.
4. osztály végén annak van esélye bejutni egy gimnáziumba (itt jellemzően nyolcosztályos gimnáziumok vannak, 5.-től 12. osztályig), akinek a 3 fő tantárgyból legalább Jó (azaz 2-es) a negyedikes jegye. A 3 fő tantárgy, amire később is a leginkább rá kell feküdni: a német, a matematika és az angol.
5. osztálytól a gyerek, amennyiben Gymnasiumba jár, ott csak AHS értékelés van, 90% feletti dolgozat az 1-es, 50% alatt 5-ös. Ha nem gimnáziumba jár, hanem Mittelschule-ba, ami 5.-től 8. osztályig szól, akkor ott kétféle értékelési rendszert kell megszokni!
A Mittelschule-ban, ami felsős osztályoknak szóló iskola, azok az osztrák gyerekek vannak, akiknek nem ment annyira az alsó tagozat, és már a szülők úgy „lövik be”, hogy a gyerek szakmunkás vagy max. szakközépbe megy tovább, valamint a bevándorlók (mint mi, magyarok) gyerekei, akik nyelvi nehézségeik miatt nem kerültek gimnáziumba, vagy ott nem bírták a tempót. (Sok településtől messze vannak a gimnáziumok, ilyenkor ez is jócskán befolyásolja a szülőket, hogy jó képességű gyereket is Mittelschule-ba küldjenek, vagy lehetnek más okok is.) A bevándorlók alatt értem az összes migráns gyereket is, akiknek egy része állami gondozásban van, ha nem családdal érkezett az országba. Nézz rá a googlemaps-re, ha a településen van SOS-gyerekfalu, akkor biztosan a település iskoláiban találod ezeket a gyerekeket. Személyes tapasztalataim szívesen megosztom veled telefonon. Vannak magyar és más nemzetiségű gyerekek is gimnáziumokban, de rálátásom szerint kisebb arányban, mint a Mittelschule-kban. Sok múlik azon, hogy milyen nyelvtudással érkezik ide a gyerek és hány évesen.
Tehát vissza az értékelésre, a Mittelschule-ba jellemzően a gyengébb képességű gyerekek landolnak, ezért nekik kétféle osztályozási rendet vezettek be, hogy ne bukjanak ki. Ez a rend a hatodik osztálytól indul. Azaz ötödikben még kell a minimum 50%-os eredményű dolgozat, ez számít elégségesnek. Hatodiktól sokkal lejjebb kerül a „léc”. Hatodiktól a 3 fő tantárgynál (német, angol, matek) különválik Standard AHS és Standard besorolásra az értékelés. Ha a gyereket Standard AHS-be sorolják, akkor ezek szerint neki jól mennek ezek a tárgyak, őt így fogják értékelni továbbra is, azaz 90% és afeletti dolgozat a Standard AHS 1-es. 80%-tól Standard AHS 2-es és így tovább. Ha a gyereknek nem megy az adott tantárgy, lesorolják őt Standardra, itt már 30% felett elégséges (4-es) a dolgozata, nem kell hozzá 50%. Egy Standard 1-es Standard AHS-ben még csak 3-as lenne. Tehát gyengébb teljesítményre „szebb” jegyeket kap. Vannak olyan Mittelschule-k is, ahol hatodiktól két osztályba külön sorolják az erősebb (AHS) és a gyengébb (Standard) teljesítményű gyerekeket. Ez talán szerencsétlenebb, ha a matekban vagy angolban erős gyerek a német hiányosságai miatt a gyengébb osztályba kerül. De erről döntsön mindenki saját maga…
Na és? Igen, sok jelentősége nincs, amíg el nem éri a nyolcadik osztályt. Akkor ugyanis a félévi jegy fogja meghatározni, hogy automatikusan felveszik az általa választott középiskolába vagy felvételit kell írnia. A félévi jegyeknél ismét a 3 fő tárgyat nézik majd: német, angol, matek. Erős középiskolák elvárják, hogy ezekből minimum Standard 2-es legyen. (Azaz AHS 4-es, nem túl nagy elvárás ránézésre, de egy nem német anyanyelvű gyereknek a német tantárgy nem éppen egyszerű!)
Jó hír! Vannak olyan középiskolák is, ahol mindössze annyi az elvárás, hogy legyen szíves és teljesítse a gyerek a nyolcadik osztályt valahogy, és automatikusan felveszik, ha gyakorlatban a gyerek megfelel (pl. pedagógiai szakközépbe, gyakorlati felvételi: gyerekekkel elboldogulni élőben – Nyelvtudás itt is kulcsfontosságú!!!).
Van kapcsolódó kérdésed? Miről nem írtam? Keress bizalommal.
